Beszámoló a 2019-es év eseményeiről

Szeged-Csanádi Egyházmegye

Created with Sketch.

1. Nagyböjti Tréning

A 2019. március 30-án megvalósult tréninget a szegedi Szent Imre Szakkollégium társalgó termében kezdtük, ahol az előadó az első blokkban a kezdeti feszültség megtörésén, valamint a munkára alkalmas légkör megteremtésén dolgozott. A tízórai szünetet követően – az első blokk sikerességének köszönhetően mélyebb témákat érintettek a fiatalok. Az elméletorientált délelőtt után – a délután már a gyakorlat jegyében telt, amelynek során a fiatalok. az ún. padlókép technika (Franz Kett-féle projekciós módszertan) segítségével értettek és éltek meg olyan lelki tartalmakat, folyamatokat, amelyek még nem tudatosultak bennük. A napot a szakkollégium Szent Imre kápolnájában bemutatott szentmisével zártuk, ahol az együtt töltött nap örömeiért, felismeréseiért – és legfőképpen egymásért – adtak hálát a résztvevők. A program lehetővé tette, hogy az ifjúságpasztorációs jógyakorlatok, illetve egyéb ifjúsági munkákhoz kapcsolódó tudásanyagok a projekt végén összegyűjtésre és megosztásra kerülhetnek.


2. Fókuszban a preevangelizáció és a kontemplatív módszer – Tréning

2019. április 9-én a Gál Ferenc Főiskola Glattfelder termében egy szakmai program, tréning keretében keresték a katekéták a tanítványaikhoz vezető utakat. Ezen a szakmai műhelyen találkoztak, ahol interaktív foglalkozás keretében szerezhettek tapasztalatokat a keresztény értékek átadásának módszereiről a jelenlévő katekéták és hallgatók. Az első részben a „Jöjj, kövess engem!” kontemplatív katekézis módszeréről kaphattak ízelítőt a fiatalok; e modell titka, hogy a gyermekek intellektusa helyett a szívükhöz akarnak szólni úgy, hogy folyamatosan alkalmazkodva hozzájuk, az ő növekedésüknek megfelelően haladnak a katekétáik is az imádság iskolájában. Ebben a folyamatban be kell vezetni a gyermekeket az Istennel való szeretetteljes dialógusba az ima által, és megnyitni őket a Szentlélek ajándékainak befogadására. A találkozó második felének alapgondolata a preevangelizáció volt, ugyanis a katekéták tapasztalata előzetesen az volt, hogy egyre több olyan gyerekkel és szülővel kerülnek kapcsolatba, akik még egyáltalán nem találkoztak az evangéliummal, és olyanokkal is, akiket ugyan megkereszteltek, de nem vallásgyakorlók. Nagy feladat a lelkipásztoroknak és a katekétáknak, hogy hogyan ébresszenek vágyat az Egyház nagy közösségéhez való tartozáshoz. Ezekre a kérdésekre keresett megoldást a szakmai műhely a gyakorlatai által. Az előadott témák és a műhelyek érintették a különböző nevelési területeket: hitre-, a liturgikus életre-, az erkölcsi életre-, az imádságra-, a szolgálatra-, a misszióra- illetve a közösségi életre nevelés. A fiatalokat arra biztatta ez a képzés, hogy merjenek cselekvő szerepet vállalni a preevangelizációban, a szeretet dialógusában, hiszen nem tudunk mindenkinek rögtön Jézusról beszélni, sokan nem kaptak semmiféle vallásos nevelést. A program lehetővé tette, hogy az ifjúságpasztorációs jógyakorlatok, illetve egyéb ifjúsági munkákhoz kapcsolódó tudásanyagok a projekt végén összegyűjtésre és megosztásra kerülhetnek. A tréning alkalmával a témához kapcsolódó előadások valósultak meg a pályázati felhívás 1.1. pontjának valamint a Szakmai Tervben foglalt céloknak megfelelve.


3. Közösségvezetők találkozója 

A 2019. április 9-i tréning alkalom célja az volt, hogy az egyházmegye legkülönfélébb területén aktívan tevékenykedő fiatalok találkozzanak egymással, valamint fórumot teremtsenek azok számára, akik koordinációt támogatják az egyházmegye teljes területén, és közösen gondolkozva, egymás tapasztalataiból épülve és erőt merítve fejlődésre nyíljon lehetőségük. A nap folyamán az előadók az önkéntesség lelkületéről, a legáltalánosabb technikákról, a leggyakoribb buktatókról vezettek irányított beszélgetést, amely során a részvevők személyes tapasztalataikat is megoszthatták. A program második részében a beszélgetést követően a gyakorlatoké lett a főszerep, amely során a jelenlévők kapcsolat építése volt a fókuszban. A fő cél annak tudastosítása volt, hogy ha területileg egymástól elszigetelve élnek is, nincsenek egyedül, és ezek a korlátok a 21. század technológiájával már jelentősen csökkenthetők. Összességében a megvalósult tréning alkalmat nyújtott a régió ifjúságát érintő jellegzetességek bemutatására, a helyben használt módszerek ismertetésére, és biztosította annak a lehetőségét, hogy mindezt reflektív és interaktív módon feldolgozzák. Fontos eredmény, a már megvalósult, eredményesen működő gyakorlatok, a fiatalokat hatékonyan megszólító programok, valamint a fiatalok bevonásának különböző formáinak megismertetése és azok szeminációja/továbbadása.


4. Játék határokkal – vagy anélkül? 

A tréning keretében keresték a katekéták a tanítványaikhoz vezető utakat. 2019. április 16-án egy kerekasztal beszélgetésre került sor, amelyen arról beszélgettek, hogy milyen szerepet kaphat a játék a hitoktatásban. A fórum közönsége a főiskola hallgatóiból, és már gyakorló hitoktatókból tevődött össze. A beszélgetés résztvevői: Zólyomi-Katona Teodóra mentor-katekéta, a Gál Ferenc Főiskola oktatója; Böginé Barna Veronika mentor-katekéta, Váriné Fejes Katalin a Karolina Általános Iskola tanítója, fejlesztő pedagógus, Márton Gábor mentor-katekéta, és Pisák Attila katekéta voltak. A beszélgetést Szűcs Klára, a Kateketikai Iroda munkatársa vezette, aki maga is gyakorló pedagógus, katekéta és a Gál Ferenc Főiskola megbízott oktatója. A fórumot Serfőző Levente, oktatási püspöki helynök, kateketikai- és ifjúsági referens nyitotta meg. Nyitó gondolataiban a játék motivációs erejéről, közösségformáló szerepéről beszélt. A gyakorlott katekéták és pedagógusok azokat a kérdéseket vizsgálták, hogy melyek a jó játék ismérvei, melyik korosztállyal mit érdemes játszatni, mire taníthat meg a játék, és hogy hogyan érdemes a gyerekek és a szülők felé a játékkal kapcsolatban kommunikálni. Abban mindannyian egyetértettek, hogy a játéknak nagy szerepe van az értelmi, a szociális, érzelmi, nyelvi képességek és készségek fejlődésében. Lehetővé teszi nem csupán a gyermekek számára az ismeretek megszerzését, ami tulajdonképpen maga a tanulás. Érdemes minél több játékot alkalmazni a hittan órákon, mert a játék örömöt ad, felvillanyoz, ugyanakkor visszajelezést ad egy-egy tanulónak a saját személyiségéről is, hogy hogyan látják őt mások, és alkalmas erkölcsi kérdések tisztázására is.  A tanórai játék alkalmazása esetén nagyon fontos, hogy körültekintően választjuk meg a játékot, tegyük egyértelművé a határokat, és a játék legyen választható, ne válhasson kényszerré egy-egy gyermek számára.


5. Szerzetesnek álltam – A média példamutató ereje

2019. május 8-án tartottuk a hazai keresztény körökben széleskörűen ismert Shoeshine.hu csapata által készített „Szerzetesnek álltam” című dokumentumfilm első vidéki vetítését, amelynek helyszíne a szegedi a Gál Ferenc Főiskola volt. A film bemutatóját közönségtalálkozó követte, amelyen a felmerülő módszertani kérdések megvitatására is lehetőség nyílt. A nagy népszerűségnek örvendő filmet főként a szegedi és a környékbeli fiatalok tekintették meg, de számos távolabbi településről is érkeztek érdeklődők erre az alkalomra. A Shoeshine.hu csapata által forgatott filmhez hasonlót Európában eddig csak Angliában készítettek, tehát egy olyan projektről van szó, amelyről előzetes tapasztalata sem a stábnak, sem pedig a befogadó közösségnek nem volt. A két igen különböző világ találkoztatása alapvetően egy bátor, de nem mindig zökkenőmentes vállalkozás volt. A formabontó filmet a Szeged-Csanádi Egyházmegye Ifjúságpasztorációs Irodájának szervezésében, jelen pályázat keretein belül hozták el Szegedre. „Ma kontrasztokkal és feszültségekkel teli időket élünk, amikor értékrendek, morális szempontok, világnézetek ütköznek egymással. A film arra vállalkozik, hogy bemutassa, az áthidalhatatlannak vélt távolságok nem legyőzhetetlenek. Az Egyház missziós tevékenységének találkoznia kell a periféria valóságával. Ötven perc, öt nap, két fiatal és egy életre szóló élmény, amelyről mi biztosan nem fogunk életünk végig beszélni, viszont a főszereplők egész életükben emlékezni fognak rá!” – mondta bevezetőjében Serfőző Levente, a Szeged-Csanádi Egyházmegye ifjúsági referense.

A közönségtalálkozón Vargáné Bögi Veronika koordinátor Major Péter gyártásvezetővel beszélgetett a film előkészületeiről, szervezéséről és a szereplők kiválasztásáról. Él Budapesten két fiatal, a középiskolás korú Tamara, aranyos, kedves lány, és a néhány évvel idősebb Zsolti, nagy Újpest-drukker, ami a szívén, az a száján típus. Bár Isten létét nem utasítják el teljesen, nem hívők a szó hagyományos értelmében, templomba sem járnak. A közönségtalálkozó végén Major Péter válaszolt a fiatalok kérdéseire.

Az alkotók napi tizennyolc órában filmezték a két fiatalt. A legfontosabb teremtődik meg a szerzetesek és a két, hagyományosan nem vallásos, de Istenre nyitott fiatal között, a lélektől lélekig kapcsolat, ami minden emberi viszony alapja. Azt, hogy miként alakul a további életük, nem tudhatjuk, de hogy ismét Gozsda T. Istvánt idézzük: az öt nap alatt megtörtént a tűz meggyújtása, ami erdőtűzzé is terebélyesedhet, természetesen jó értelemben. A magot elvetették, megvan a remény a jó termésre. A film egyik készítője az egyik legnagyobb kihívásnak annak a kolostornak megtalálását tekintette, amely nyitott volt az ötletre. A fiatalokat nem kellett győzködniük, szívesen mondtak igent. Rendkívül fontos, hogy kétféle életmód képviselői találkoztak egymással, és szót értettek. Nagy ajándék volt találkozni a két fiatallal, meghallgatni őket. Major Péter, az alkotás gyártásvezetője meghatónak nevezte, ahogyan Tamara és Zsolti fokozatosan lépnek tovább a szerzetesekkel való kapcsolatuk hatására. A végén ez már több volt, mint munka, különös közösség kovácsolódott össze, amely elkezdte formálni magát. Major Péter szerint ez a film tovább gondolkozásra készteti a szereplőket és a nézőket egyaránt, amely a sztereotípiáink lebontásában is segíthet.


6. Tapasztalat csere és időgazdálkodás – tanulmányút

A 2019. május 15 és 16. között megvalósított tanulmányút lehetőséget adott a résztvevőknek a tapasztalatcserén és az új ismereteken túl a feltöltődésre. Az előadás nem csak a hagyományos időgazdálkodás, de a feladatok és idő hatékonyabb kezelésében is segítséget nyújtott, egy személyre szabott, kidolgozott rendszer segítségével a résztvevők hatékonyabban tudják kezelni az ezzel kapcsolatos kihívásokat. Mindezzel a résztvevők hatékonyabbak, kreatívabbak és stresszmentesebbek lehetnek. Az ifjúsági munkában egyre gyakrabban hirtelen változásokkal kell megbirkózni a szakembereknek, – hatalmas információ mennyiséget kell áttekintenünk és feldolgoznunk és rengeteg zavaró tényező szakítja meg a munkafolyamatokat. A megváltozott körülmények között a hagyományos időgazdálkodási technikák már nem nyújtanak teljes körű megoldást. Ezért fontos egy olyan rendszer, mely elég rugalmas ahhoz, hogy megfeleljen az új kihívásoknak, és amely több időt takarít meg nekünk, mint amennyi időt igényel a rendszer működtetése. Néhány gyorsan bevezethető tippet ismerhettek meg a szakemberek, amelyet azonnal elkezdhetnek használni, valamint megismerik a 4 Aranyszabályt, melynek használata hatékonyabbá és stresszmentesebbé teszi őket. Az interaktív előadás alkalmával a módszerek bemutatása mellett a résztvevők lehetőséget kapnak arra is, hogy gyakorlatban kipróbálhassák a tanultakat és előbbre lépjenek a hatékony feladat és időgazdálkodás terén. Az előadást követően kiscsoportos formában dolgozták fel a résztvevők a hallottakat, a lehetséges új módszereket, cselekvési terveket.

A tanulmányút kulturális programja:Mátraverebély Szentkút, Szécsény Ferences Templom és Kolostor megtekintése.


7. Ifjúságvezetők képzése

A 2019. május 24 és 26 között Nyíregyházán megvalósuló workshop tréning foglalkozásait Gaga Zsuzsa ifjúságpasztorációs szakember, közösségfejlesztő tartotta. A program fő célja a fiatalok keresztény és kulturális értékrendjének megismerése, az általuk jónak vélt gyakorlatok összegyűjtése, valamint a közösségük formálása volt. A fiatalok első sorban kiscsoportos beszélgetések segítségével mutatták be a náluk már bevált jó gyakorlatokat a saját területükről. Ennek segítségével az őket érintő területen így már egy mindenki számára érthetőbb alapról indulhat az ifjúságpasztoráció módszereinek fejlesztése. A program további részében fejlesztő foglalkozások is helyet kaptak, melyek lehetőséget adtak a romániai körülmények között kipróbált módszerek ismertetésére, azok reflektív módon való értékelésére, valamint esetleges módszertani továbbfejlesztésére is. A partnerszervezetek területén élő fiatal korosztály hátrányos helyzete meghatározza az itt gyakorlatba ültethető módszerek és programok formáit. Összességében a partnerszervezettel megvalósult workshop alkalmat nyújtott a két régió ifjúságát érintő jellegzetességek bemutatására, a helyben használt módszerek ismertetésére, és biztosította annak a lehetőségét, hogy mindezt reflektív és interaktív módon feldolgozzák. A workshop hasznos volt a partnerek ifjúsági szervezeteinek és a fiataloknak egyaránt.


8. Katekéták tanévzáró tréningje

2019. június 20-án a pálos testvérek köszöntő szavait követően Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök a 2020. szeptemberében Budapesten megrendezésre kerülő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK)  előkészületeiről és programjairól beszélt; előadásában lelkesítette és bátorította a katekétákat, hogy merjenek bekapcsolódni az Egyház nagy ünneplésébe. A NEK nagy lehetőség a megújulásra, a közösségben való megerősödésre és a tanúságtevésre egyaránt – tette hozzá a püspök. 

A délelőtt folyamán a résztvevők az egyházmegye kateketikai körzetei szerinti kiscsoportokban osztották meg tapasztalataikat, reflektáltak az elmúlt tanévre, megosztva nehézségeiket, erősségeiket, örömeiket. A csoportfoglalkozáson Lázár Ervin Csodapatika című meséje alapján a hitoktatók is megtervezhették a számukra szükséges „gyógyító szereket – válaszokat”, keresve a lehetséges utakat a fiatalokhoz. Majd a Krisztus-követő ember legfőbb orvosságáról folytatódott a beszélgetés: Mit jelent számomra az Eucharisztia? Az Istennel való személyes kapcsolat ápolása, megélése, a katekéta életének és küldetésének forrása is egyben.

A nap további részében a jelenlévők egy csoportja bekapcsolódhatott a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia kezdeményezésére készülő Hangos Biblia ószövetségi könyveinek felolvasásába.

A nap zárásaként Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök arra hívta fel a katekéták figyelmét, hogy csak úgy tudják Isten felé vezetni a rájuk bízottakat, ha maguk is kapcsolatban maradnak az élő forrással, és Krisztus-hordozókká válnak.


9. A táborvezetők, mint az önkéntesség forrása

A Szeged-Csanádi Egyházmegye Ifjúságpasztorációs Irodájának gondozásában megszervezére került a projekthez kapcsolódóan a táborvezetők workshopja. A 2019. június 22-24 között megvalósult workshop foglalkozásait Gaga Zsuzsa ifjúságpasztorációs szakember, közösségfejlesztő tartotta. A program fő célja a fiatalok keresztény és kulturális értékrendjének megismerése, az általuk jónak vélt gyakorlatok összegyűjtése, valamint a közösségük formálása volt. Ehhez önismereti és meditációs gyakorlatokon keresztül kerestek szempontokat a vezetéshez szükséges készségek gyakorlására és megerősítésére. Ennek segítségével az őket érintő területen így már egy mindenki számára érthetőbb alapról indulhat a táborvezetés egységes rendszerének kidolgozása. A program további részében fejlesztő foglalkozások is helyet kaptak, melyek lehetőséget adtak önmaguk kipróbálására, saját módszereik megtalálására, azok reflektív módon való értékelésére, valamint esetleges módszertani továbbfejlesztésére is.  


10. A bibliai bábok készítésének fogásai és gyakorlati hasznosulása az ifjúsággal foglalkozó tevékenységek körében.

A 2019.06.28-30. megszervezésre került workshop foglalkozásait Gelley Anna a Szent Jeromos Bibliatársulat – szakembere tartotta. A program fő célja a fiatalok humán és keresztény értékrendjének megismerése, az általuk jónak vélt gyakorlatok összegyűjtése, valamint a közösségük formálása volt. Ehhez a bibliai bábok elkészítésén túl módszertani és kateketikai gyakorlatokat ismertetett Sipos Edit a pécsi Hittudományi Főiskola tanára. A program további részében fejlesztő foglalkozások is helyet kaptak, melyek lehetőséget adtak az ismertetett módszerek reflektív módon való értékelésére, valamint esetleges módszertani továbbfejlesztésére is. A figurák jellegzetességei: A biblikus figurák kb. 30 cm magasak, mozgathatóságukat a speciális sisal-drótváz teszi lehetővé, ami által képesek bármilyen testhelyzet felvételére. Stabilitásukat az öntött ólomcsizmának köszönhetik. A figurák, arctalanok”, azért hogy bármelyik bibliai alakkal azonosíthatóak, bármilyen lelkiállapot kifejezésére alkalmasak legyenek. A figurák természetes anyagokból készülnek, ahogy a segédeszközök (ház, hárfa, pásztorbot, birkák) is, amelyik a bibliai kor világát tükrözik számunkra. A figurák elkészítése: A figurák szinte teljes egészében kézzel készülnek és olyan sisal-drótváz alapra épülnek, melyek egy szimmetrikus testvázat alkot. Bármilyen emberi testhelyzet felvételére alkalmasak, a térdeléstől, az álláson át, a fekvő helyzetig. Az elkészítés során csak természetes anyagokat használunk fel, (lenvásznat, pamutot, gyapjút, bőrt), ezekkel vonjuk be a figurák testét, arcát, végtagjait. A természetes szövetanyagok felelnek meg leginkább a bibliai idők textíliáinak. A figurák haja különböző bárány, birka gyapjúból készül. A ruháknál az életszerűségre törekszünk, az öltözet adja meg a figurák karakterét. A különböző részeket faenyvvel ragasztjuk egymáshoz. A bibliai figurák sajátossága, hogy alapanyaguk miatt sokféle testhelyzetet képesek felvenni, öltözetük miatt alkalmasak bibliai történetek modellezésére, megjelenítésére. Mind kateketikai segédanyagként, mind felnőtt bibliaórák tartásánál, bibliai jelenetek elemzésénél, hasznos vizuális eszközök. A partnerszervezetek területén élő fiatal korosztály hátrányos helyzete meghatározza az itt gyakorlatba ültethető módszerek és programok formáit. A fiatalok nehezen beszélnek magukról és az érzéseikről, egy-egy bibliai történet keretén belül azonban a sajátélmény, vagyis bibliai történetek személyes, testi-lelki átélése találkozik a résztvevő saját élettörténetével. Együtt itt és most belép az akkor és ott történt bibliai eseménybe, így, a lejátszás során, a kettő találkozik, mintegy egymásba fonódik. Az igét olvasva, hallva, elsősorban értelmünkkel fogadjuk be, a drámában viszont cselekvően vagyunk jelen, mely a csoport révén társas cselekvéssé formálódik. A felgyorsult élettempó, feszültség, egzisztenciális bizonytalanság miatt az ember keresi önmagát, az igazodási pontokat, a megfelelő viszonyulási módot életének, körülményeinek gyors változásaihoz. A bibliai történetek feldolgozása biztonságos keretet ad arra, hogy mindeni önmaga legyen, a társas térben elfogadást találjon, megtapasztalja és átélje az összetartozás, a hála, a megbecsülés, a felelősségvállalás, az egymásra való odafigyelés élményét. A partnerszervezetek területén élő fiatalkorosztály hátrányos helyzete meghatározza az itt gyakorlatba ültethetőmódszerek és programok formáit. Összességében a partnerszervezettel megvalósult workshop alkalmat nyújtott a két régió ifjúságát érintő módszerek ismertetésére, és biztosította annak lehetőségét, hogy mindezt reflektív és interaktív módon feldolgozzák. 

A Workshophoz kapcsolódó beszámoló (résztvevő beszámolója)

2019 júniusának utolsó hétvégéjén különleges figurákkal népesült be a Szeged-Alsóvárosi Ferences Plébánia. Gelley Anna vezetésével 12 pedagógus szabott és varrt bibliai történetek megelevenítéséhez is használható alakokat: embereket, állatokat, valamint az ezekhez tartozó egyszerű ruhadarabokat, kiegészítőket. A résztvevők az alkotás során megismerhették Bibliában olvasható, öltözékkel, öltözködéssel kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá érdekességeket hallhattak az ókori keleti emberek életkörülményeiről, viseletéről.

A körülbelül 30 cm magas, mozgatható testek természetes anyagokból készültek. Az esztétikus megjelenésen kívül lényeges sajátosságuk, hogy mindennapi használatra alkalmasak, jelentős motiváló hatással bírnak, minden korosztálynál segítik a bibliai történetek megértését, elmélyítését.

Az elkészült munkákból a kolostor kertjében bemutatót rögtönöztek a jelenlévők, amely során a gyakorlatban megvalósíthatták az elhangzott módszertani ajánlásokat, de saját ötleteket is kipróbálhattak.

Köszönjük a szervezést a Szeged-Csanádi Kateketikai Iroda lelkes munkatársainak!


11. Bibliai szereplők nyomában

Az előző program sikerére való tekintettel, 2019. augusztus 23 és 25. között újra megrendeztük a „Bibliai figurák nyomában” című workshopot. A workshopok foglalkozásait Gelley Anna a Szent Jeromos Bibliatársulat szakembere tartotta. A program fő célja a fiatalok humán és keresztény értékrendjének megismerése, az általuk jónak vélt gyakorlatok összegyűjtése, valamint a közösségük formálása volt. Ehhez a bibliai bábok elkészítésén túl módszertani és kateketikai gyakorlatokat ismertetett Vargáné Bögi Veronika a Szeged-Csanádi Egyházmegye Kateketikai Irodájának munkatársa. A program további részében fejlesztő foglalkozások is helyet kaptak, melyek lehetőséget adtak az ismertetett módszerek reflektív módon való értékelésére, valamint esetleges módszertani továbbfejlesztésére is.  Mind kateketikai segédanyagként, mind felnőtt bibliaórák tartásánál, bibliai jelenetek elemzésénél, hasznos vizuális eszközök. Ez alkalommal is több olyan résztvevő jelent meg a workshopon, akik nagyban segítik önkéntes munkájukkal a fiatalok hasznos szabadidő eltöltését. 


12. A csoportdinamikáról

2019. október 4-én, pénteken Somogyiné Dr. Petik Krisztina, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Tanszékvezetője tartott workshopot a csoportdinamika témakörében a Szeged-Csanádi Egyházmegye érdeklődő katekétái számára. A workshop során az előadó tisztázta a legfontosabb alapfogalmakat, majd a csoportdinamika azon kérdéseit állította fókuszba, amelyek a célcsoportnak, azaz a hitoktatásban aktívan résztvevő katekétáknak is hasznosak lehetnek. Az alkalom során így szó esett az osztályközösségben végbemenő csoportdinamikai folyamatokról, az osztály tanulóinak szerepeiről, a tanár funkcióiról, a tanítás hatékonyságáról, az oktató lelkületéről, valamint a gyakran elkövetett hibákról, és azok megelőzési lehetőségeiről is. A tréning alkalmával a témához kapcsolódó gyakorlati feladatok valósultak meg a pályázati felhívás 1.1. pontjának valamint a Szakmai Tervben foglalt céloknak megfelelve.


13. Élet a plébánián 

2019. október 25-26. között a nagyváradi partnerszervezet által delegált résztvevők valamennyien, ifjúsági közösségek képviselői vagy vezetői, akik a pályázat célcsoportja a hátrányos helyzetű fiatalok részére szerveznek rendszeres és egy alkalmas szabadidős programokat. A tréning alkalmával a fókuszban a plébániai ifjúsági közösségi élet állt, az első nap műhelymunkáit Gulyás Péter az Egyházi Fejlesztők közösségfejlesztő trénere vezette. A második napon délelőtt előadásokra került sor. Nyéky Kálmán, a siófoki Sarlós Boldogasszony-templom plébánosa az Újraépítve című könyv kapcsán. Személyes példák és tapasztalatok alapján arról beszélt előadásában, hogy mit jelent a közösségek megújulása az Egyházban. Az előadó interaktív kérdéssekkel vonta be a hallgatóságot a téma közös átgondolásába. Ezt követően Süvegesné Rudan Margit és Süveges Gergő bemutatták, hogy az NCD (Natural Church Development) rövidítésű természetes közösségfejlődés rendszere milyen lépésekben és eszközökkel tud segíteni a plébániai közösségek fejlődésében. Az előadásokat követően műhelymunkákkal folytatódott a délután: a kiscsoportos beszélgetések résztvevői olyan témákról folytathattak eszmecserét, amelyek különös odafigyelést igényelnek a közösségek életében. A rendezvény végén Kondé Lajos pasztorális helynök hangsúlyozta: meghívást kaptunk arra, hogy ne álljunk meg a kitárt kapuban, hanem lépjünk be rajta, és ki-ki a maga közösségében ossza meg a kapott gyümölcsöket, kamatoztassa a tanultakat.


14. Szent Imre nyomában 

2019. november 5-én a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Imre Alkotó- és Rajzpályázatot hirdetett. A fiatalok több kategóriában nevezhettek, a téma – a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve – „Minden forrásom belőled fakad”. A diákok az elmúlt évekhez hasonlóan idén is több kategóriában nevezhettek: az általános iskola 1-6. osztályos tanulói rajzokkal, festményekkel, vagy egyéb kreatív módon elkészített művekkel nevezhettek, míg a 7-12.-es fiatalok számára kisfilmkészítés és esszé kategóriákban vártuk a pályaműveket. A Szeged-Csanádi Egyházmegye 350 tanulója nevezett a pályázatra. A témát a közelgő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jelmondata: „Minden forrásom belőled fakad” adta, segítve ezzel a gyermekeket és fiatalokat, hogy megfogalmazzák a szentmiséhez való viszonyukat, megkíséreljék megragadni és ábrázolni a Legszentebbet. A díjazás egyrészt a november 5-én – Szent Imre herceg ünnepnapján – megrendezett élménynap és tréning volt, melynek keretében a fiatalok és kísérőik a szegedi Dóm látogatóközpont A Dömötör torony meséi kiállítást nézhették meg. Majd az alsóvárosi Ferences Kolostorban Wertheim Mátyás OFM szerzetes fogadta őket, aki maga is művész. A ferences rendbe lépése előtt könnyűipari mérnökként sportruházat dizájnereként és termékgazdájaként alkotott, s a lelkipásztorkodás mellett továbbra is sokat foglalkozik tervezéssel. A résztvevők a rendezvényhez kapcsolódóan megismerhették a rendház titkait és kincseit, ezeken keresztül is a művészetek világában barangolhattak. Az eredményhirdetés alkalmával Mátyás atya által készített bibliai grafikát, könyveket és vásárlási utalványt kaptak.


15. A továbbképzés leghetőségei

A 2019. november 16-án szervezett egész napos továbbképzés Serfőző Levente – oktatási helynök, kateketikai referens köszöntőjével indult. Beszédében felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy kit állítunk életünk középpontjába. A meghívott vendég előadóval Rosko Péterrel az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanárával egy új szemléletmódot mutattak be a hitoktatóknak, és egyben rávilágítottak a hitoktató lehetőségeire a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok nevelésében és formálásában. Előadásuk első felében bemutatták, hogy a hátrányokkal élő emberekkel kapcsolatban még mindig inkább a negatív gondolkodásmód a jellemző. Felvázolták a fiatalok képességeit, erősségeiket és gyengeségeiket. Előadásuk második felében arról a segítő attitűdről beszéltek, amely mindezekre alternatívaként tekint, majd a fiatalokhoz vezető utakat és módszertanokat mutattak be. Arról a szemléletről beszélt, amely a konfliktushelyzetekre úgy tekint, mint lehetőségekre, amelyekben empatikus hozzáállásunk segíthet, hogy a konfliktus ne egy kapcsolat végéhez, hanem annak egy más síkon való, mélyebb megéléséhez vezessen. Délután a katekéták kiscsoportos word café módszerrel beszéltek tapasztalataikról és tartottak rövid beszámolót a lehetséges utakról, módszerekről.  Összességében a megvalósult tréning alkalmat nyújtott a régió ifjúságát érintő jellegzetességek bemutatására, a helyben használt módszerek ismertetésére, és biztosította annak a lehetőségét, hogy mindezt reflektív és interaktív módon feldolgozzák. Fontos eredmény, a már megvalósult, bevált és hatékonyan működő gyakorlatok, mint a fiatalokat hatékony megszólító programok és a fiatalok bevonásának különböző formáinak megismertetése és azok szeminációja/továbbadása.


16. A KETT módszer és annak hasznosulási lehetőségei az Ifjúságpasztorációban

A Szeged-Csanádi Egyházmegye ifjúsági szakemberei 2019. 11. 15 és 17. között a Kett-módszerrel ismerkedtek. A színes, látványos alkotások önmagukban is szépek, de mögöttük nagyon tudatos valláspedagógiai tartalom áll. Az egész eljárásrendszer kidolgozója Franz Kett, német reformpedagógus, aki az 1970-es években kezdte megvalósítani óvodákban az „egységes értelemorientált pedagógia” elnevezéssel illetett nevelési folyamatot. Reformpedagógiája keresztény alapokon nyugszik, Istenben gyökerezőnek látja az emberi élet kiindulópontját, tőle kapunk mindent, és neki is tartozunk felelősséggel, hálával. Isten ad igazi célt és értelmet az ember minden tevékenységének, innen az értelemorientált elnevezés. Emberképe is ebből adódóan keresztény. A személyiség test-lélek–szellem egységként egyszerre földi, de ég felé vágyó. Az ember a teremtés rendjébe illeszkedve gondját viseli a világnak, alkotó és megőrző feladata van. A nevelési elvekben hangsúlyos szerepet kap a kapcsolatok kialakítása, mely hármas irányultságú: az ember szeretetkapcsolatban áll Istennel, embertársaival és saját magával.  A körben való elhelyezkedés, az egy középpont köré gyűlés már önmagában is kifejezi a közösséget, az egy fókusz pedig segíti a koncentrálást. Különböző gyakorlatok segítenek a fiataloknak megérkezni, jelen lenni, kizárni a külső zavaró tényezőket, s mindenki megerősödhet a tudatban: helyem van a világban. A kép készítése közös tevékenység, azonban a feladatokra a kiválasztás, a meghívás, az elhívás sok finom jellel történik, így segítenek érzékenyíteni a résztvevőket. A kendők elhelyezése gondosságra, óvatosságra, együttműködésre tanít. A sok kis termés, pálcikák, kavicsok, madzagok és karikák pedig az alkotó erőt mozgatják meg. A közös kép készítésén túl a résztvevők saját kis képeikkel mélyítik el a történethez, témához való viszonyukat, így minden esetben saját élmény is keletkezik, mellyel az egész folyamat mélyebb lelki-szellemi síkon épül be. A színek és formák megfigyelése a keresztény lelkigyakorlatokban ismert szemlélődésre készít elő, segítenek elmélyülni, csendben lenni. A verbalitás mellett nagy teret kap a mozgás, éneklés, zenélés és szerves része egy teljes foglalkozásnak a tánc is. Az egységes értelemorientált pedagógia különösen jól alkalmazható egyházi oktatási intézményekben, mivel rendszere a Biblia tanítására épül. A valláspedagógián túl bármilyen témafeldolgozásra, összefoglalásra, mesefeldolgozásra alkalmas, csak a pedagógus képzeletén múlik, mit hoz ki a rendelkezésre álló eszközökből.


17. Élet a Fiatalokkal 

A 2019. november 18-ra szervezett tréning foglalkozásait Gulyás Péter tréner, közösségfejlesztő szakember tartotta. A program fő célja a fiatalokkal foglalkozó szakemberek vezetői készségeinek megerősítése. A képzés során megszerezhető kompetenciák közül az egyik legfontosabbal kezdte az előadó: a hatékony, építő visszajelzés, eredményes használatát reflektíven sajátították el a résztvevők. Megismerhettek innovációt és kreativitást segítő módszereket és a tervezés, a stratégia kialakításának és megvalósításának eszközeit is gyakorolhatták. Mindezek segíthetik a vezetőket abban, hogy hatékonyabban tudjanak irányítani, együttműködni a szervezeten belüli más egységekkel. Az előadó tréner kiemelte, hogy a fenntarthatóság és eredményesség feltétele mindezek mellett a vezető erőforrásainak ismerete, a stresszkezelési módszerek gyakorlata. A jó vezető hatékonyabban tud irányítani egy csapatot, támogatni a tagok együttműködését. Ennek segítségével az őket érintő területen így már egy mindenki számára érthetőbb alapról indulhat az ifjúságpasztorációs szolgálat. A program további részében fejlesztő foglalkozások is helyet kaptak, melyek lehetőséget adtak a módszerek mind jobb megismertetésére, azok reflektív módon való értékelésére, valamint esetleges módszertanok továbbfejlesztésére is. A tréning hasznos volt a partnerek ifjúsági szervezeteinek és a fiataloknak egyaránt.


18. Lengyel partnerek tanulmányútja 

A Szeged-Csanádi Egyházmegye Kateketikai Irodája és a Gál Ferenc Főiskola közös szervezésében nemzetközi találkozót tartottak a Gál Ferenc Főiskolán 2019. november 20-21-én „Az európai identitás a lengyel-magyar kapcsolatok tükrében a jövő generációinak. Transznacionális és transzgenerációs tapasztalatok a lengyel magyar ifjúság körében” címmel. A találkozón a Gál Ferenc Főiskola és a Kateketikai Iroda munkatársai mellett hat lengyel előadó vett részt a lengyelországi Radomi  Egyházmegyéből. Az előadások egy része a történelmi lengyel-magyar kapcsolatokat járták körül a középkortól egészen a XX. századig, illetve bemutatták, hogy a közös történelmi tapasztalatok együttes értékelése milyen módon jelenhet meg az egyházi intézmények ifjúságpasztorációs munkájában. Ennek megfelelően a programban jelentős szerepet kapott az ifjúságról szóló 2018-as szinódus eredményeinek ismertetése és a két országra vonatkozó tanulságok összevetése.

A szervezők célja mindezzel az volt, hogy a résztvevők megvizsgálhassák, hogy mit jelent manapság az európai és keresztény identitás az ifjúság számára az adott országokban, továbbá, hogy a történenttudomány eredményei hogyan ültethetők át a mindennapi ifjúságpasztorációs munkába, amikor az európai keresztény identitás mélyebb értelmét kell megértenünk, majd megértetnünk a fiatalabb generációkkal.  A partnerszervezetek területén élő fiatal korosztály hátrányos helyzete meghatározza az itt gyakorlatba ültethető módszerek és programok formáit. Összességében a partnerszervezettel megvalósult tanulmányút alkalmat nyújtott a két régió ifjúságát érintő jellegzetességek bemutatására, a helyben használt módszerek ismertetésére, és biztosította annak a lehetőségét, hogy mindezt reflektív és interaktív módon feldolgozzák. A program lehetővé tette, hogy az ifjúságpasztorációs jógyakorlatok, illetve egyéb ifjúsági munkákhoz kapcsolódó tudásanyagok a projekt végén összegyűjtésre és megosztásra kerülhetnek. A tanulmányút hasznos volt a partnerek ifjúsági szervezeteinek és a fiataloknak egyaránt. A témához kapcsolódó előadások valósultak meg a pályázati felhívás 1.1. pontjának valamint a Szakmai Tervben foglalt céloknak megfelelve.


19. Médiáról a fiataloknak fiatalosan

A nagyváradi diákokból és a Szeged-Csanádi Egyházmegyéből verbuvált magyarországi csapat a hivatásos magyar újságírás és keresztény média példa értékű képviselőinek megközelítésében találkozhatott a modern sajtó világával 2019. november 22-24-én. A programot a Duna TV-ből és a Kossuth Rádióból ismert Süveges Gergő interjúkészítésről tartott workshop-ja nyitotta meg pénteken este, amelynek keretében a fiatalok az interjú-készítés kulisszatitkairól, lélektanáról és az interjúk fajtáiról szerzett ismeretekkel gazdagodhattak. Az esti műhely során kiderült, hogy az interjú olyan „harc”, amelyet az a fél nyer meg, aki a közönség számára szimpatikus tud maradni és képes megőrizni nyugalmát a kellemetlen pillanatokban is. Az emberi tényező elsődleges szerepén túl kérdezés művészetéről és a riporter céltudatosságának fontosságáról is szó esett. A képzés második és harmadik napjának workshopjait a budapesti TVShoeShine csapata vezette. A fiatal csapat a 2000-es években indult Gödöllőről azzal a vággyal, hogy keresztény közösségi élményüket és értékrendjüket a mai ember számára érthető nyelven adják át, és – a team egyik tagját, Bazsik Ádámot idézve – a média eszközeivel mutassák meg „a jó Isten kreativitását” a világnak. A szerény eszköztárral és nagy álmokkal startoló médiaműhely ma már komoly múltat és tapasztalatot tudhat maga mögött. Több példa értékű dokumentumfilmet, nagy nézettségű egyenes adásokat, és egy sokszínű, színvonalas, a magyar katolicizmus valóságát átfogó alternatív honlapot is jegyeznek. Ezek rövid bemutatása kedvcsinálóként elég is volt ahhoz, hogy a résztvevő fiatalok fejest ugorjanak a hétvégébe.

A ShoeShine az írott sajtó, az írás konyhatitkainak boncolgatásával kezdett, ami könnyed természetességgel vitte tovább és bővítette Süveges Gergő előző napi műhelyét. Az érdekes feladatok, a szépre kerekedett spontán interjúk és a fiatalos, humoros pillanatok tovább erősítették a pozitív légkört, fokozták a tudás és a tapasztalatok megosztásának vágyát.

A ShoeShine azzal emelte tovább a tétet, hogy a fiatalok megismerkedhettek technikai eszköztárukkal is. A kamerák, drónok, timelapse videófelvevők, keverőpultok világa már csak azért is érdekes volt, mert kiderült: manapság csupán két táskányi felszerelés is elég ahhoz, hogy komoly dokumentumfilm anyagát lehessen fölvenni, például… Manilában. A váltott csoportokban folyó műhelymunka a szomszéd teremben a képszerkesztés, kompozíció és képkorrekció fogásainak bemutatásával folytatódott. Az interaktív műhely során kiderült, hogy fiataljaink nemcsak érzékkel, de sokan közülük kezdőtőkének is tekinthető tudással rendelkeznek a fényképezés és filmezés területén.

A Shoeshine „kétbőröndös”, bő másfél órás dokumentumfilmje, a Faces of Love a magyar Fábián Edit Mirjam nővér kezdeményezésére készült a Fülöp-szigeteki metropolisz bádogvárosában. A harmadik világbeli nyomornegyedek számunkra elképzelhetetlen, távoli világa, az ottani élet keménysége és könyörtelensége közepette öt, a franciaországi Mária Misszionáriusai közösségből jövő szerzetesnő, közöttük Edit nővérrel, megalapította az ACAY missziót, amely az irgalom szigetévé vált a nyomor ezen óceánjában. A közösség missziója a veszélyes és irgalmatlanul kemény körülmények között felnövő, elveszettségre predestinált fiatalok kivezetése és megmentése. A film során megszólaltatott megmentők és megmentettek nemcsak a szó, hanem az arcukat, vagy épp arctalanságukat rögzítő képek szépségének és expresszív erejének nyelvén is beszéltek szenvedésről, kiútról és kiúttalanságról, elhívás hangján szóló Istenről, végső soron a reményről. A fiatalok számára nemcsak életből volt ez lecke, hanem médiából is: a mai embernek nehéz a teológia nyelvén beszélni, mert a transzcendens iránti hatodik érzék korunkban elveszítette élességét. Az élet és a kép azonban magáért beszél és Isten is is ott búvik meg benne, csak a megfelelő szögbe kell állítani a kamerát.

Keresztény etika alapfogalmait, értékeit tudjuk e megfelelő módon kommunikálni a XXI. században. Szabadidő hasznos eltöltése: Napjaink egyik kulcskérdése a fiatalok iskolán kívüli tevékenységének feltérképezése és megszervezése, a hozzájuk vezető kommunikációs csatornák mind teljesebb használata. A fiatalok behívása egy közösségbe: Hogyan lehet megszólítani egy fiatalt napjainkban? Hogyan kommunikál ma egy fiatal?


20. Tervezzünk együtt a fiatalokkal 

A 2019. november 25-én, Gál Ferenc Főiskola érdeklődő hallgatói vettek részt. a hitoktatói életpálya-modell bemutatását, nehézségeit és örömeit bemutató  szakmai alkalmon, melyet a Szeged-Csanádi Egyházmegye Kateketikai Iroda munkatársai és  meghívott előadók tartottak. A hallgatóknak olyan nézőpontokat és tudást adtak át, amely hatékonyan segítheti a őket a pályájukra való megfelelő felkészülésben. A találkozó során szó esett a hitoktatás kereteiről, adminisztrációs szegmenseiről, a gyakran elkövetett hibákról és azok megelőzéséről, a hitoktatásban rejlő lehetőségekről, a katekéta lelkiségéről, valamint az egyházmegye céljairól, hitoktatással kapcsolatos segítő programjairól. Az alkalom végén a hallgatók is kérdezhettek az előadóktól, amely során olyan további témák kerültek a felszínre, amelyek a fiatalok tényleges kérdéseit, aggodalmait, az általuk nehezebben átláthatót területeket világították meg, és amelyekre a munkatársak megnyugtató választ tudtak adni számukra. A partnerszervezetek területén élő fiatal korosztály hátrányos helyzete meghatározza az itt gyakorlatba ültethető módszerek és programok formáit. Összességében a megvalósult tréning alkalmat nyújtott a régió ifjúságát érintő jellegzetességek bemutatására, a helyben használt módszerek ismertetésére, és biztosította annak a lehetőségét, hogy mindezt reflektív és interaktív módon feldolgozzák.


21. A kortárs segítők egy szerbiai példa alapján.

A 2019. november 24-26 között megvalósut workshop alkalmával a szerb partnereink is hangsúlyt fektetek a kulturális és generációs elemekre, melyek az évek során minden programban megjelentek. Ilyen nevelői és kulturális jegyeket képviselnek a korosztályonkénti találkozók, többnapos tábor és programszervezés, a helyi kulturális és keresztény értékeket prioritásként kezelő előadások, több napos programsorozatok, a folyamatos szakmai, illetve helyi szervezetfejlesztő találkozók. Mindezek segítik a fiatalokat a katolikus értékek megismerésében, a szakmai hálózatuk kialakításában és elmélyítésében.

Kommunikációs csatornák a virtuális térben- ezek előnyeit és kockázatait mutatta be Szűcs Sebestyén. A jelenlévők arra is választ kerestek, hogy milyen elemek és tényezők segíthetik a közösségeket összetartani, milyen szerepe van az egyes személyeknek abban, hogy a helyi és régió szintű közösségek interaktívabban működjenek. A program további részében fejlesztő foglalkozások is helyet kaptak, majd a szerbiai körülmények között kipróbált módszerek reflektív módon való értékelésére, valamint módszertani továbbfejlesztésére is sor került.


22. Módszerek és tapasztalatok az ifjúságnevelésben – tanulmányút

2019. 11. 26-28-án szervezett tanulmányút uticélja ezúttal Esztergom volt. A tanulmányúton résztvevő 10 szakember megismerkedhetett az esztergomi találkozó alkalmával más régióból érkező, ifjúsággal foglalkozó szakemberekkel. Bemutatták egymásnak csoportjaikat, tapasztalataikat, a csoportfoglalkozások keretében próbáltak megoldást keresni elakadásaikra és ötleteket szerezni, már működő jó gyakorlatokkal bővítve módszertanukat. A közös munkát ünnepséggel zárták, aminek keretében hálát adtak azokért a felismerésekért, melyekkel gazdagodott látásmódjuk. A tanulmányúton központi szerepet kapott a kommunikáció, a fiatalok elérése, a hiteles kép, ami számukra elfogadható. Olyan témákról mint visszajelzés-kultúra a mindennapokban, innováció, a stratégiai gondolkodás és a stratégia megvalósítása hallgattak előadásokat, majd gyakorlati példákat és jógyakorlatokat ismertettek az adott témában. Fontos témakörként az együttműködés-fejlesztés is előkerült, ennek módszertana elengedhetetlen az ifjúsági közösségek területén. A program lehetővé tette, hogy az ifjúságpasztorációs jógyakorlatok, illetve egyéb ifjúsági munkákhoz kapcsolódó tudásanyagok a projekt végén összegyűjtésre és megosztásra kerülhetnek. A tanulmányút hasznos volt a partnerek ifjúsági szervezeteinek és a fiataloknak egyaránt. A témához kapcsolódó előadások valósultak meg a pályázati felhívás 1.1. pontjának valamint a Szakmai Tervben foglalt céloknak megfelelve.


23. Hogyan élünk a plébánián?

A 2019. november 27-én megvalósult tréning 22 résztvevője megismerkedhetett egymás csoportjaival, örömeikkel és nehézségeivel is. Csoportfoglalkozások keretében próbáltak megoldást keresni elakadásaikra és ötleteket szerezni, hogyan tudnák szolgálatukat a már működő jó gyakorlatokat bővítve megújulást segítő folyamatokkal gazdagítani. Együttlétüket közös ünnepséggel zárták, aminek keretében hálát adtak csoportjaikért és azokért a felismerésekért, melyekkel gazdagodott az önmagukról, módszereikről és a fiatalokról alkotott képük. A tréningen központi szerepet kapott a hivatás és a szolgálat, e témákat körül járva kutatták a résztvevők csoportjaik fejlődési lehetőségeit. Egyéni és közös megfogalmazásokat tettek a közösségeikben való hivatásukról és annak személyes vetületéről. A tréning érintette a közösségépítés és a rendezvényszervezés témáját is. Összegyűjtötték az előnyöket, hátrányokat, nehézségeket.  Szó esett arról is, hogy miként, milyen típusú emberekből épül fel egy jó csapat és teszt kitöltésének segítségével azt is megtudták, hogy ők egy csoporton belül milyen szerepet tudnak a leghatékonyabban betölteni. A tréning második felében arról beszélgettek, mi a sikeres rendezvényszervezés kulcsa, és hogy milyen úton, mely eszközök, megoldások segítségével juthatunk el odáig, hogy rendezvényünket sikeresnek tekinthessük. Összességében a megvalósult tréning alkalmat nyújtott a régió ifjúságát érintő jellegzetességek bemutatására, a helyben használt módszerek ismertetésére, és biztosította annak a lehetőségét, hogy mindezt reflektív és interaktív módon feldolgozzák.


24. Az AdventFeszt önkéntesei

A 2019. november 30-án szervezett tréning letőséget biztosított arra, hogy a fiatalok találkozzanak egymással, valamint a tervezett rendezvény strukturáját megismerve, a feladatok részletes ismertetése után, a helyszín adottságait feltérképezve készüljenek a másnapi rendezvényre. Az előadók az önkéntesség lelkületéről, a legáltalánosabb technikákról, a leggyakoribb buktatókról és a nagy létszámú rendezvényekről vezettek irányított beszélgetést, amelyhez a részvevők személyes tapasztalataikkal tudtak csatlakozni. A program második részében a rendezvényszervezés buktatóiról és fontos stratégiai elemeiről egyeztettek. A beszélgetést követően a gyakorlatoké lett a főszerep, amely során a jelenlévők kapcsolat építése volt a fő cél. Összességében a megvalósult tréning, alkalmat nyújtott a régió ifjúságát érintő aktuális programhoz: az ADVENTfesthez kapcsolódó feladtok ismertetésére, és biztosította annak szervezettségét.